Ebben nagy a szerepe a Dunántúl egyetlen bikanevelőjének is, mely épp a nemzeti parkban van. A bemutatón jelen lévő minden bikát tenyésztésre alkalmasnak minősített a bírálóbizottság.
– Hosszú válogatás előzte meg a szombati bemutatót, itt már csak a legjobb állatokat láthattuk. Ma a hazai állomány szaporodó, ami köszönhető a „mi fajtánk" iránti lelkesedésnek, az egészséges, jó minőségű hús piacképességének, illetve a hagyományos állattartás természetvédelmi hasznának – mondta dr. Bodó Imre, a Magyar Szürke Szarvasmarha Tenyésztők Egyesületének elnöke, aki a szombati rendezvényen értékelte az állatokat. A szürke marha évszáza-
dokon át az egyik legjelentősebb kiviteli cikk volt, lábon hajtották a Hanságból az állatokat a német és az észak-itáliai tartományokba. A hatvanas évekbeli mélypont után ma a népszerűsége egyre nő.
– A belterjesség megakadályozása az egyik legnagyobb kihívás a tenyésztők számára.
 |
| A szürke marha évszázadokon át az egyik legjelentősebb kiviteli cikk volt, lábon hajtották a Hanságból az állatokat a német és az észak-itáliai tartományokba. |
Az országban összesen három tenyészbika-nevelő van, az egyetlen dunántúli itt, a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban.
A tenyésztők innen szerzik be az állományaik vérfrissítéséhez nélkülözhetetlen tenyészbikákat – mondja Fersch Attila igazgatóhelyettes.
Az egyik legfinomabb húsú marhafajta a nemzeti park védett területein élő növényeket legeli. Ezeken a gyepeken azért legeltetnek, hogy meggátolják a bokrok, fák elszaporodását. A szürkék természetvédelmi jelentőségét mutatja, hogy a Fertő menti szikes pusztákon a legeltetésnek köszönhetően újra megjelent egy már kihaltnak vélt orchideafaj is.
A szombati vásárt a fertőújlaki látogatóközpontnál többek között kézművesprogramok, ételkóstoló, néptáncbemutató és táncház színesítette, bizonyítva azt, hogy a természetvédelem és a hagyományőrzés egymást segítő, szorosan összetartozó értékek.
-15°C
Hozzászólok! 
